Sziasztok!
Magam is
meglepődtem rajta, hogy ilyen hamar tudok jelentkezni a következő kritikával,
hiszen eddig egy csomót kellett várni mindig. Mindenesetre nagyon örülök, hogy
ilyen jó tempóban haladok, bár tudom, hogy ez nem sokáig marad így. De amíg van
időm (és erőm), próbálok annyi kritikát megírni, amennyi csak tőlem telik!
Egyébként
beszéltem Cecilyvel, és abban egyeztünk meg, hogy tőlem ismét lehet kritikát
rendelni. Azt nem ígérem, hogy nem kell rá legalább egy hetet várni, de
remélem, ennek ellenére jön néhány kérés. J
Az igazat megvallva nagyon szeretem ezt csinálni, szerintem látszik is a
munkámon. Próbálok mindig precíz és kedves lenni, remélem, sikerül is. Szóval
nagyon örülnék, ha érkezne néhány rendelés!
Most viszont már
eleget szövegeltem, jöjjön a kritika, ami Cassie T. Mendez Ha tudnád… c.
blogjáról szól! Mindenképpen nézzetek be oda is!
Katt a blogért! |
Design
Lehet, hogy az én gépemmel van
baj, de sajnos nekem nem jelenik meg a fejléc a blogodon. Ezt egy kicsit
sajnálom, mivel nagyon kíváncsi voltam rá, milyen, ugyanis a design többi része
elég egyszerű. Arra számítottam, hogy ez lesz az, ami feldobja a blog
kinézetét, de valamiért csak a fehérség látszik a helyén.
Ezt leszámítva nekem tetszik a
design. Olyan letisztult és egyszer, mint a főszereplő, Nóri – én legalábbis
így képzelem el az ő blogját. A halvány színek alig ütnek el a fehér háttértől,
én először konkrétan azt hittem, az egész blog sima fehér, csak később vettem
észre, hogy a bejegyzések és a modul háttere is nagyon-nagyon halványlila.
A betűtípusokkal, -színnel,
-mérettel nincsen semmi probléma, minden tökéletesen olvasható. Lényegében ez
az egész blogról elmondható, ami elég ritka. Bár sokaknak nem biztos, hogy
tetszik ez a – talán túlságosan is – világos és halvány design, nekem bejön. J
Történet
„Mondták már neked, hogy nem vagy elég jó? Hogy alkalmatlan vagy? Az
emberek ilyenek, sértenek, és sérülnek. Egy szó, egy elkapott félmondat, és
máris összetört ott legbelül valami. Valami, aminek nem kellett volna
tönkremennie. Vajon mihez kezd egyedül egy lány egy héten keresztül egy halom
„ártalmatlan vele egykorú” között? Vajon mihez kezd ott egy olyan lány, akinek
fáj valami, ott legbelül? Talán kitör ebből a láthatatlan burokból, és kinyílik
előtte a világ, talán csak még jobban összeomlik, és újra a mélybe zuhan, de
talán segítségére lesz valaki, aki nem olyan, mint mások… Bármi is történjen, a
megoldást mindig önmagában kell keresnie. De ki is az a bizonyos önmaga?”
Miután elolvastam a prológust,
csak fogtam a fejem, és legszívesebben a falnak rohantam volna. Ne már, nem akarok egy újabb LL-t majmoló
tizenöt évestől olvasni, méghozzá a világ legszerencsétlenebb karaktere
szemszögéből! – gondoltam magamban. De.
Tovább olvastam, és láss
csodát, világ: felüdülés volt. Végre találtam egy olyan tipikus
„tinikről-tiniknek” történetet, ami tetszett! Azt nem mondanám, hogy egy kicsit
sem sablonos, ugyanis az ilyen történeteknél (és a többinél is) szinte
elkerülhetetlen legalább egy klisés jelenet, szereplő, bármi legyen, de a te
sztoridat olvasva egyáltalán nem éreztem, hogy ez zavarna. Szóval gratula!
Kifejezetten örültem annak,
hogy Nóri meg tudja fogalmazni a gondolatait. Sok történetnél, ami E/1-ben
íródik, azt érzem, hogy a cselekmény leírója csak egy üresfejű báb, aki azért
van, hogy dokumentálja az eseményeket. Én magam is előszeretettel írok hosszú
belső monológokat – és ez szerencsére illik a karakteremhez is –, olvasni meg
pláne imádom ezeket. Csak így tovább! ;)
Újabb pozitívumként ért a
szerelmi szál, ami jóformán nincs is. Oké, Bora „szerelmes” Marciba, le van
ejtve részemről magasról. Ennek ellenére azért remélem, a későbbiekben nyer a
shipem, a Nólu (Nóri+Milu)! J
Az az egy volt fura, hogy alig
egy nap alatt ennyire összebarátkozott Nóri és Marci. Persze, sokszor
hangsúlyozza Nóri, hogy azért, mert Marci annyira jó emberismerő, meg
blablabla, de nekem ez akkor is kicsit természetellenes. De lehet, hogy csak
azért van, mert én még nem találkoztam ilyen emberrel…
Összességében tetszik a
történet, engem legalábbis teljesen magával ragadott!
Fogalmazás
Mindent összevetve átlagosan
fogalmazol – de valahogy mégis teljesen máshogy. Nem tudom, mitől érzem ezt,
általában el tudom dönteni az ilyen dolgokat. Talán Marci bölcsességei, Nóri
gondolatmenetei teszik… Fogalmam sincs. De mindegy is, mert csak az a lényeg,
hogy engem teljesen magaddal ragadtál, ami nagy szó, hiszen nem szoktam ennyire
belemélyedni blogokba (sokszor könyvekbe sem).
Gördülékenyen írsz, nem
untatod az embert még akkor sem, ha nem történik semmi más azon kívül, hogy
Nóri kétségbeesve töpreng már századszorra azon, hogy vajon mit fog szólni
Marci ehhez vagy ahhoz.
Legyél büszke magadra, és
tartsd meg ezt a jó szokásodat!
Helyesírás
Nem rossz a helyesírásod,
szinte alig találtam hibákat. Lényegében a szavak helyesírásával nincsen
problémád, csupán a központozásnál van némi kivetnivalóm.
Pár vesszőhiba (tényleg nem
sok, csak egy-kettő) minden fejezetben volt. Ennek a kiküszöbölésére nagyon jó
módszerem van: elemezd a mondatot! Nem hiába tanultad ezt két éven át, nekem
óriási segítségem szokott ez lenni. Csak nézd meg, hány predikatív (alany-állítmány)
szerkezet van a mondatban! Ha rejtett alany és két állítmány van, akkor gondold
végig, hogy van-e közük egymáshoz az állítmányoknak, vagy csak felsorolás? Így
jóval könnyebb lesz, majd meglátod, ha kipróbálod. J
Például:
Peti sokat olvas, és
rengeteget ír. Mit állítunk? Olvas. Ki
olvas? Peti.
Peti sokat olvas és ír. Mit állítunk? Olvas és ír. Ki olvas és ír?
Peti.
Másik hiba a párbeszédeknél
volt. Ezt nem tudom elmagyarázni, így megmutatom:
- Azon gondolkoztam, – szólaltam meg újból két hajlítgatás között,
Marcihoz fordulva. – hogy
szívesen eljárnék kondizni.
A pirossal kiemelt részek
nincsenek helyesen írva. Így kéne:
- Azon
gondolkoztam – szólaltam meg újból két hajlítgatás között, Marcihoz fordulva –,
hogy szívesen eljárnék kondizni.
Látod a különbséget? Na ugye, hogy így jobban néz ki! J
Ezeken kívül nem találtam semmit sem. Ügyes vagy!
Remélem, tudtam neked néhány dolgot mondani! Folytasd
mihamarabb az írást, mert jól megy! Kitartást! J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése